(Dili),Mudansa—Emprezaria packaging maneger, Sabáun Lokál, Erfina Amaral Soares deskobre oportunidade negosiu iha tempu pandemía covid-19, bainhira stock Hand sanitizer ka sabaun antibiotic menus iha Timor-Leste, sira hahu kedas prodúz sabaun lokál hodi hatan ba lakuna sira ne’e.
“Bainhira hand sanitizer ne’e komesa menus, Ami nain hira bolu malu hodi hanoin lisuk saida mak bele ohó mikrobius ka virus sira ne’e, entaun, ami koko search kona ba mina nu’u ne’e, afinal mina nu’u ne’e mós bele ohó virus,” hateten nia iha nia kanaar fatin Komoro, Tersa, (13/06/22)
Iha momentu ne’ebá, nia dehan, envezde ema hemu ai moruk parasetamol ka hemu ai-moruk oi-oin hodi bele kura virus ne’e, grupu ne’e hare’e fila fali katak mina nuu mós bele sai hanesan anti-biotiku ida hodi bele ohó mikrobius sira ne’e.
“Entaun ita hare’e fila-fali iha sustenabilidade ka la’e, iha potensia ka lae, ita deskobre katak ita nia rai ne’e nu’u bárak los, nusa ita la aproveita ida ne’e hodi halo buat ruma,” nia aprofunda
Ho ideas sira ne’e, sira deside la’ós ona hand sanitizer maibé prodúz sabáun, entaun sira koko peskiza, oinsa atu halo sabáun. Maneira produsaun barak liu sira deskobre no aprende hosi YouTub, hafoin hare’e budget ne’e hira mak presija, no sira aseita hodi kontribui osan, investa ba idea ne’e, hafoin faan bá merkadu.
“Grupu ne’e ami hamutuk nain neen kuaze feto hótu, produsaun bá sabáun ne’e ami hahu’u iha 2019, maibé ami foin mak faan produtu ne’e ami koko durante tinan ida katak ninia vantagen ne’e saida, ami tenki estuda ami nia produtu ne’e, depois mak ami faan,” konta nia
Nia dehan Momentu hahu hó osan dolar 60, tanbá tenki sosa materia prima, maioria sosa produtu lokál hafoin bele kahur, produsaun dadaun seida’uk barak.
“Difikuldade ne’ebé ami hetan ba produsaun nian mak material prima ne’e susar, agora mina folin ne’e la tetap, dadaun ne’e mina folin sae los afeta mós ba ami nia sabaun folin sae halo ema ladun sosa. Maske defikulta bárak maibé ami koko para bele hakat nafatin bá oin” katak nia
Jestór ne’e akresenta, prosesu faan, dadaun ne’e depende ba pesanan, maka foin sira halo, bainhira prodúz distribui kedas bá ema sira ne’ebé pesan ona ne’e. maibé iha stock bálun mós sira rai antisipa ba eventu sira hanesan bázar báratu iha Timor Palza no iha ne’ebé deit sira koko hodi promove no faan.
Durante sira nia esforsu faan, bele poupa ona dolar 300 ital, tiste ointuan mak Timoroan bárak mak seidauk apresia produtu lokál maibé sira koko lao nafatin. osan ne’ebé rekolla barak liu mai hosi partisipa iha eventu exibisaun bo’ot sira.
Grupu ne’e nia hakarak mak produtu ne’e bele asesivél ba ótel sira, produsaun no distribuisaun sei mantein nafatin prosedura no volume ida adadaun ne’e nian, hatama oituan-oituan ba ótel ho objetivu atu atrai mós turista sira. Hakarak turista sira bele asesu produtu ne’ebé mak sira iha.
“Ami espera ba futuru ami sei hetan teste laboratorium husi ita nia guvernu, no ba oin ami hakarak servisu hamutuk ho guvernu hodi bele dezenvolve empreza ne’e ba oin liu tan” hatenten nia
Nia projeta ba oin sei rekruta ema báinhira liu tan depende produtu folin iha merkadu, sira hetan ona apoiú husi guvernu sei alarga kuantidade produsaun, bele aumenta staff, no bele aumenta materia prima hodi halo boot liu tan negósiu ne’e.
“osan ne’ebé Ami hetan hosi premeiru lugar iha kompetensi negósiu inovativu II ho montante dolar 6,514.00, ami uza hodi alarga ami nia negósiu ne’e, ami sei amumenta ami nia staff no sosa materia prima ne’e bárak nune’e produsaun ne’e bele bárak liu taan, tanbá durante ne’e ami bázeia bá budget deit” nia hakotu
Jornalista : Azelio da Cruz
Editór : Felisberto F. Da Costa
