(Dili) Mudansa – Ministeriu Komersiu Industria halo kooperasaun ho United Nations Development Program (UNDP sigla Inglesh) no Korea International Coperation Agency (KOICA sigla inglesh) hodi halo dezenvolvimentu bá Kompetisaun Negósiu Inovativu (KNI)
Tuir Vise-Ministru Augusto Junior Trindade hateten, Atividade loron Ida ohin ne’e importante tebes bá iha kooperasaun Ministeriu Komersiu Industria ho parseiru dezenvólvementu sira hanesan United Nations Development Program (UNDP sigla Inglesh) .
“Ami halo programa ida bolu Kompetisaun Negósiu Inovativu (KNI) 1-4 ne’e alvu mak joven foinsa’e sira ho idade (30) mai kraik, ne’ebé sira hanoin atu hili dalan hanesan vida negosiu imprendedorizmu nian,”dehan Vise-Ministru Augusto Junior Trindade bá Jornálista iha Hotel-Timor sesta-Feira,(05/07/24)
Nia haktuir, hanesan ema hotu hatene katak sira hahu ona buat ne’e kleur tinan hira nia laran ona agora tama ona ba Kompetisaun Negósiu Inovativu dahaat (KNI 4).
“Loraik sei iha Graduasaun bá Kompetisaun negósiu Inovativu (KNI 1 KNI 2) hamutuk emprezariu Timoroan rua-nulu resin-rua (22) ida ne’ebé Joven sira hahu sira nia negósiu no sira hetan tulun hosi Ministeriu Komérsiu Industria (MCI), entermus finansiamentu, maibé hetan mós treinamentu ida ne’ebé makaas tebes hosi programa Youth Employment and Entrepeneurship Skills (YEES sigla inglesh),”Tenik Governante ne’e
Vise-Ministru akresenta, Programa YES ne’e programa ida ne’ebé enkólaborasaun Ministeriu komersiu Indústria (MCI) Korea International Coperation Agency (KOICA sigla inglesh)ho United Nations Development Program (UNDP sigla Inglesh) servisu hamutuk iha programa ida ne’e.
“Sira Nia negósiu ne’e variédade negósiu hanesan iha Restorante, iha indústria balun, negósiu ki’ikoan sira no balun kuda modo no iha buat lubuk hanesan Boba no seluk tan, sira komesa hatudu ona sira nia sinál katak sira bele la’o ho di’ak ona,”dehan Ministru
Vise-Ministru subliña, fundu depende bá proposta ne’ebé hatama bainhira sira hatama proposta iha tinan kotuk ne’e hamutuk atus hitu sanulu resin-tolu (713) maibe ta’es bei-beik to’o ikus hetan deit neen-nulu resin-ida (61), atu hateten de’it katak ne’e ketak uituan la’os hatama proposta depois hanoin bá hetan de’it osam maibe, ne’e lae.
“Ita hatama proposta primeiru liu mak sira nia kór negósiu ne’e saída, segundu sira halo iha ne’ebé no sira halo ho kapitál hira no projeisaun bá orsamentu ne’e oinsá,”tenik Nia
Entretantu Vice Ministro ne’e heteten, Tuir sira nia planu katak sira bele halo ida ne’e depoiz osan ne’e hira mak bele fila-fali atu uza bá saída ne’e ketak, wainhira proposta sira ne’e mak ohin nia dehan ne’e se ho 713 ne’ebé sira hatama.
“Ita halo sélesaun hotu nufin hetan de’it 61 mak propoin bá hatama maís la to’o iha ne’ebá hosi 61 ne’e halo fali selesaun depoiz-de sélesaun sira mai tuir, akampamentu durante loron tolu 3 hosi akampamentu ne’e sira tenki responsavél bá sira nia proposta ne’e rasik,”hakotu Augostu Junior Trindade.
Jornálista : Zemidonio Martins/ Ana Ribeiro
Editóra: Delfina Borges
