(Internasionál)- Maioria konservadór Supremu Tribunál nian iha loron-segunda ne’e fó vitória signifikativu ida ba polítika imigrasaun administrasaun Trump nian, hodi loke dalan ba ofisiál sira hodi hahú fali deportasaun hosi migrante sira ba nasaun datoluk sira lahó rekizitu adisionál sira hosi prosesu justu ne’ebé impoin hosi juís tribunál distritál ida.
Tribunál aas nasaun nian la esplika desizaun, maibé hatete katak suspensaun ba mandatu Juis Brian Murphy nian sei termina karik administrasaun ikusmai lakon rekursu ida kona-ba méritu. Litigasaun la’o hela, maibé hein katak sei lori tinan barak atu kompleta.
Kazu ne’e lori hosi grupu detidu sira ne’ebé hatete katak sei ba Sudaun-Súl ne’ebé alega katak sira nunka hetan oportunidade atu hamosu tauk kona-ba tortura. Juis Murphy iha fulan kotuk fó sai injunsaun preliminár ida ne’ebé hapara kualkér remosaun iha futuru, exetu bainhira detidu sira hetan avizu kona-ba sira nia destinu, pelumenus loron 10 atu hato’o preokupasaun sira ba sira nia seguransa no loron 15 atu kontesta deskobrimentu adversu ida hosi ofisiál imigrasaun ida.
Impaktu efetivu hosi despaxu Supremu Tribunál nian iha loron-segunda ne’e maka retoma ida hosi hasai lalais hosi imigrante sanulu resin ne’ebé la autorizadu ba nasaun sira seluk ne’ebé la’ós sira nian. Administrasaun Trump haruka karga aviaun nian ba El Salvador, Guatemala, Sudaun-Súl no Líbia.
Justisa Sonia Sotomayor, hamutuk ho Justisa Elena Kagan no Ketanji Brown Jackson, fó sai diverjénsia ida ne’ebé maka’as, hodi akuza nia kolega sira hodi kondena hahalok “la tuir lei” hosi administrasaun iha “asuntu moris no mate nian”.
“Tribunál ida-ne’e agora intervein hodi fó alíviu emerjénsia ba Governu hosi despaxu ida ne’ebé nia dezafia beibeik,” Sotomayor hakerek. “Ha’u labele hamutuk ho abuzu ida ne’ebé maka’as tebes ba Tribunál nia diskrisaun ekuitativa.”
“Kláuzula Prosesu Devidu reprezenta ‘prinsípiu katak ita-nian maka governu ida ho lei sira, la’ós ema nian, no katak ita submete ita-nia an ba ukun-na’in sira de’it se tuir regra sira,’” Sotomayor hakerek. “Hodi fó rekompensa ba ilegál, Tribunál dala ida tan sobu prinsípiu fundamentál ne’e.”
“Aparentemente, Tribunál haree katak ideia katak ema rihun ba rihun sei sofre violénsia iha fatin sira ne’ebé dook liu duké posibilidade remota katak Tribunál Distritál ida ultrapasa ninia podér remediál sira bainhira nia haruka Governu atu fornese avizu no prosesu ne’ebé maka rekerente sira iha direitu konstitusionál no estatutáriu. Uza diskrisaun ne’e hanesan inkomprensivel, maibé inkomprensivel. ho lamentasaun, ha’u la konkorda.”
Defensór imigrante sira husu ona ba justisa sira atu mantein iha fatin injunsaun nasionál ne’ebé ezije “avizu signifikativu no oportunidade atu rona” molok ema ruma haruka ho lakohi hosi governu EUA ba nasaun seluk ne’ebé la’ós sira nia fatin moris ka sidadania.
Responsável sira Trump nian konsidera ona ezijénsia sira ne’ebé maka tribunál haruka hanesan “todan” no ilegál.
Tribunál superiór indika ona ho unanimidade iha kazu anteriór katak deportadu potensiál sira tenke hetan protesaun prosesu ne’ebé loos. Maibé justisa sira seidauk esplika ho detalle saida loos maka ida-ne’e ezije iha kazu ida-idak.
Porta-vós Departamentu Seguransa Interna nian, Tricia McLaughlin, hatete iha deklarasaun ida iha X katak desizaun tribunál nian maka “vitória BOOT ida ba seguransa no protesaun povu Amerikanu nian”, hodi hatutan, “sunu aviaun sira deportasaun nian.”
Reklamante sira iha kazu ne’e kritika Supremu Tribunál nia suspensaun ne’ebé fó no promete atu kontinua luta.
“Ramifikasaun sira hosi orden Supremu Tribunál nian sei sai aat tebes; ida-ne’e hasai protesaun sira prosesu justu nian ne’ebé maka proteje ona ami nia membru sira klase nian hosi tortura no mate,” dehan Trina Realmuto, diretora ezekutivu hosi Aliansa Nasionál Litigasaun Imigrasaun nian. “Importante, maibé, desizaun Tribunál nian foti de’it kestaun ho autoridade tribunál nian atu fó protesaun sira-ne’e iha faze intermédiu ida-ne’e kazu nian — agora ita presiza hakat lalais liután atu konklui kazu ne’e no restaura protesaun sira-ne’e.”
Fontes: ABC News
