(Dili) Mudansa – Foin-sa’e miléniu ho naran Rony Freitas Almeida, idade 20 husi suku Waibobo, postu administrativu Ossu, Munisipiu Viqueque, hakarak esforsu an hodi atinji nia metas/mehi maibé lakohi garantia demais ba inan aman liuliu kona-ba finanseiru.
Rony Almeida eskola iha Universidade Nasionál Timor Lorosa’e (UNTL), Fakuldade Siensia Edukasaun no dadaun ne’e Rony Almeida tuur iha semester 4.
Joven Timor oan ne’e lakohi lakon oportunidade hodi na’ok oras no minutu balun maibé oinsá atu utiliza tempu hodi halo netik buat di’ak balun iha loron ida hanesan fa’an sigarru, pulsa no maskra iha Dili laran hodi garantia nesesidade loron ida nian.
“Hanesan joven ida, ha’u tenke luta ba moris atu atinji objetivu ka metas ne’ebé ha’u iha, tanba hanesan joven lakohi garantia de’it ba inan-aman, entaun ha’u tenke fa’an sigarru, pulsa no maskra iha dalan ninin,” dehan Estudante UNTL Fakuldade Edukasaun Rony Freitas Almeida ba jornalista média mudansa.info, foin lalais ne’e.
Rony haktuir, Joventude hotu hili dalan ne’ebé diferente maibé iha balun fali hakarak de’it atu goza inan-aman nia kosar ben, maibé la halo buat ida no lakon tempu barak ba buat ne’ebé la bale ba futuru aban bainrua nian.
“Ha’u hahú fa’an sigarru iha tinan 2021, ho montante osan $. 40 maibé iha tempu ne’ebá ha’u sei hela iha Hera, osan ne’e mai husi servisu balun ne’ebé ha’u halo hanesan Kantaderu ka modo fatin, depois ami fa’an modo iha merkadu Taibesi mak hetan osan ne’e” Nia hatutan.
Nia konta, Iha momentu ne’ebé mak furak halo Rony hanoin kreativu komesa mosu, oinsá utiliza osan ne’ebé nia rasik hetan husi negósiu fa’an modo ba dahuluk nian.
Dalan ne’ebé nia hili maka sosa uluk sigarru hodi fa’an iha dalan ninin maski hahú ho osan montante ki’ik maibé ohin loron negósiu ne’e rasik bele sustenta ona nia eskola no nesesidade seluk ne’ebé nia presiza loroloron.
Rony deklara, Sigaru ne’ebé nia fa’an la’os de’it selu eskola maibé nia mós ajuda inan aman sira, tanba sorte di’ak loron ida nia bele hetan dolar 30 no bele to’o 40, maibé depende ba kompradores tanba la’ós nia mesak halo negósiu.
“Bainhira ita fa’an buat ruma lalika moe karik ita moe ba fa’an sigarru no pulsa signifika ita moe ba osan, la’ós moe ba ema seluk,” nia relata.
Rony tenik, moris la’os atu hili de’it maibé tenke esforsu hafoin bele hetan nia rezultadu, hanesan palavra ida dehan nune’e ita moris husi ema laos husi osan, maibé osan halo ita moris no bele halo buat.
“Ita labele moe ba osan,ita atu halo buat ki’ik ka boot husi ita-nia forsa no ita tenke halo, se ema ruma hamnasa ita ne’e normál no ha’u la hakfodak ba ema nia ko’alia aat no tarata, tanba ida ne’e la’ós sasukat ida ba ha’u atu hapara negósiu, tanba mai husi família simples, mooris tuir família simples tan nee faan sasan nunee bele uza ba nesesidade loroloron, ‘’nia deklara.
Rony Freitas Almeida iha maun alin na’in 7 kompostu husi feto na’in 1 mane 6, iha ne’ebé Rony nia pai nu’udar agrikultura no maen dona da cas
Jornalista : Ekipa MD.
Editór : Orlando Magno
